„NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL” KONFERENCIA

A „Női karrier korhatár nélkül” című konferenciát Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke, mint levezető elnök vezette be és megköszönte, hogy az egész napos több eseményből álló rendezvény a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága Nyílt Napjaként kerülhetett megszervezésre.
A Konferencia Nagy László parlamenti képviselő köszöntőjével vette kezdetét, aki Gúr Nándor, a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága elnökének képviseletében szólalt fel. A képviselő hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy a nők életének legszebb pillanata, a gyermekvállalás egyúttal a karrierjük legnehezebb pillanata legyen. A cél tehát az – folytatta Nagy László -, hogy a szülés után minden nő büszke anyaként visszatérhessen a munkaerőpiacra. Mindehhez megfelelő munkahelyi környezet is szükséges, melyet néhány cégnek már sikerült megvalósítania: az ő fáradozásaikat a képviselő külön is kiemelte és megköszönte.

„A nőkre szükség van, hogy a magyar társadalom sikeres lehessen!” – kezdte „Nők a változó Európában” című előadását Dr. Gurmai Zita EP képviselő, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke. Főként azoknak az iparágaknak – autóipar, építőipar – a pénzügyi problémái okozták a jelenlegi gazdasági világválságot, melyekben túlnyomó többségben férfiak dolgoznak, ezért a nőknek most kiemelt szerepe van az összetartásban, a béke megteremtésében – folytatta a képviselő asszony. Európában a skandináv államok legjobb gyakorlatait kiemelve Dr.Gurmai Zita elmondta: ahogy az északi államokban, máshol is szükség van mindenkire a munkaerőpiacon a jóléti állam működtetéséhez, illetve a döntéshozatalban legalább 25%-osnak kellene lennie mindenhol a női hang arányának. Ha pedig elég erős a női reprezentáció, akkor arra is figyelni kell, hogy ne csak szépen csendben tegyük a dolgunkat, hanem mindennek látszatja is legyen – hangsúlyozta a képviselő asszony -, ami egyúttal a Legjobb Női Munkahely pályázat lényeges célja is. Első lépésként a Lisszaboni Stratégia keretein belül 2000 és 2010 között a női képviselet 10%-os növelése a cél, valamint a fogyatékkal élők magasabb arányú megjelenése a munkaerőpiacon. A női politikusok hangja egyelőre a médiában is csekély, miközben nyugaton a 40 év feletti nők jóval többet szerepelnek a képernyőn – mondta Dr. Gurmai Zita. „Fogjunk össze, hogy az esélyegyenlőség szlogenből realitás váljon!” – kérte zárszóként a megjelenteket a politkus asszony.

Lynn Gardner Heffron, a Diversity Spectrum Corporation (USA) alapítója és elnöke beszéde elején fontosnak tartotta kihangsúlyozni, milyen nagyszabású érdeklődés övezi magyarországi látogatását néhány, az esélyegyenlőség iránt elkötelezett amerikai nagyvállalat, például az Ernst&Young és a US Coast Guard részéről, akikkel hazatérte után tanácskozni fog budapesti tapasztalatairól. „Egy valódi globális ügyről van szó” – jelentette ki Ms. Heffron. „Ha életre szóló karriert szeretnél, jelezd a munkahelyeden, hogy képzéseken és tréningeken szeretnél részt venni – tanácsolta Ms. Heffron -, melyeknek sokféle formája lehet; ilyen péládul a mentorálás vagy a fordított mentorálás (amikor fiatalabb kollégák tanítanak idősebb kollégákat)”. A cél az, hogy a nők a férfiaktól való függéstől fokozatosan megszabadulva független emberek legyenek. Ehhez mindenekelőtt bátorságra és erőre van szükségük – mondta Ms. Heffron. A Diversity Spectrum elnöke biztatásként az amerikai történelem két olyan korszakát hozta fel, melyek hozzásegítették a nőket az esélyegyenlőség kiteljesítéséhez: az 1848-as nőjogi mozgalom Elizabeth Cady Stanton vezetésével, illetve a Barack Obama beiktatásával és a „Yes we can” politikai mantrával fémjelzett legújabb korszak. Ms. Heffron arról is beszélt, hogy jelenleg az USA-ban a diverzitás és az inklúzió azok a jelszavak, melyeket a munkáltatók igyekeznek zászlajukra tűzni annak fényében, hogy a családok jövedelmének már 45%-a származik a nők bevételeiből, és hogy az amerikai nőknek már 76%-a jelen van a munkaerőpiacon. A diverzitás ugyanakkor nem csak faji szempontból nyilvánul meg – tette hozzá a diverzitás szakértő -, hanem az ember minden más tulajdonságát is érinti. Munkáltatói szempontból azt jelenti, hogy toborozzunk és tartsunk meg különféle talentumokkal megáldott embereket, és adjuk meg nekik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy kibontakoztathassák ezeket a talentumokat. A diverzitással rendelkező munkahely tehát olyan munkahely, ahol mindenkinek a véleménye számít, és ahol legfőbb cél olyan inkluzív munkahelyi miliő megteremtése, melyben minden munkavállaló maximálisan hasznosíthatja a tehetségét. Ebből következik, hogy a két legsúlyosabb munkahelyi problémának a szexuális zaklatás és a nem megfelelő munkakörnyezet miatti feszültség tekinthető. A közelmúlt két örvendetes vívmánya ugyanakkor, hogy egyrészt Obama elnök ratifikálta a nőknek és minden dolgozónak a fizetésbeli diszkrimináció ellen védelmet biztosító Lilly Ledbetter Fair Pay Act-et, másrészt, hogy megalakult a Nők és Leányok Tanácsa a Fehér Házban, melynek feladata a törvényhozók figyelmének ráirányítása a kabinet intézkedéseinek nőkre gyakorolt hatásaira.

Hajós Katalin, az AEGIS Media Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a nők és a média viszonyát kettős szempontból elemezte: a nők médiabeli reprezentációja és a női médiafogyasztás szempontjából. A nők médiabeli megjelenését érő sok kritika kapcsán Hajós Katalin elmondta: „Mi magunk is erősítjük a felszínes reprezentációkat, hiszen mi is ezeket nézzük”. Bár már talán nem oly meghatározó mértékben, ugyanis egyre kevesebbet nézzük a hagyományos nagy csatornákat, és egyre többet a specifikus kábelcsatornákat – árulta el Hajós Katalin. A rádió és a nyomtatott sajtó tekintetében egyelőre még mások a preferenciák: a könnyű szórakoztató műsorokat hallgatjuk leginkább, és az olcsó, eldobható lapokból vesszük a legtöbbet, a napilapokat pedig szinte egyáltalán nem vásároljuk meg. Jó hír ugyanakkor, hogy ma Magyarországon az Internet-penetráció már 49%-os, és a nők több mint fele naponta használja a világhálót. A nők médiabeli reprezentációját illetően van ok az elégedetlenkedésre, mivel többnyire egysíkú, idealizált és fiatal, tradicionális szerepekben és emocionális helyzetekben történő ábrázolásokról van szó. Ami hiányzik, az a teljesítmény megmutatása, a szakértői szerepkör hangúlyozása – fejtette ki az AEGIS ügyvezető igazgatója. Konklúzióként elmondta: „Színes a világ, színesek a szerepeink is, ezt szeretnénk viszontlátni a médiában”.

Prof. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese előadásában olyan megoldási javaslatokat tárt a hallgatóság elé, amelyek segítségével nem feltétlenül kell egy nőnek véglegesen választania a karrier és az anyaság között. „A karrier lyukas vezetéke” metaforát használva Prof. Csépe Valéria rámutatott azokra a veszélyekre, melyek egy nő ígéretes karrierjét félbe törhetik. Ilyen veszélyfaktor lehet a támogatás hiánya, az anyaság, a karrierelvárások hiánya és az izoláció. E veszélyfaktorok komolyságát jelzi, hogy míg az egyetemi diplomások között a nők aránya 53%, a Ph.D. fokozatot szerzők között ez az arány már csak 37%, az MTA doktorai körében pedig mindössze 13%. A professzorasszony fő problémaforrásnak a férfiakra szabott kutatási feltételeket, az időben elnyúló fokozatszerzést, a munkaidő merevségét és a kutatói életforma terheit jelölte meg. Ennek megfelelően a megvalósítandó feladatok közé sorolta a gender kutatások eredményeinek figyelembe vételét, a helyzetfelmérést a K+F+I helyeken, valamint az Európai Unió ajánlásainak és az aktuális helyzetnek az összevetését. Prof. Csépe Valéria rámutatott arra, hogy saját munkahelye, az MTA a fentieket felismerve komplex programot indított annak érdekében, hogy több nőt vonzzon és tarthasson meg a kutatói pálya. Lehetővé tette a rugalmas, részidős jelenlétet a nők számára, segítséget nyújt az érdemi munkához elengedhetetlen otthoni informatikai infrastruktúra kiépítésében, illetve életbe léptetett egy speciális asszisztencia-programot az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. A javult munkafeltételek mellett a szerepmodellek kiemelkedő szerepére is felhívta a figyelmet az MTA főtitkár-helyettese. Ennek szellemében megjelent egy portrésorozat akadémikus nőkről, amelyből a professzorasszony egy példányt ajándékképpen átadott Nagy László képviselőnek.

Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgató-helyettese a szakképzés átalakításáról beszélt, kiemelve, hogy a sokféle, hagyományostól is eltérő női szerephez alkalmazkodva új lehetőségek nyíltak a karriertervezésben. Az átalakítás során a cél a tudáskapacitás növelése és a munkaerőbázis fejlesztése volt, mely célok eléréséhez újszerű tanulási utakra is szükség van, mint amilyen az e-learning, a non-formális és az informális tanulás. Egy moduláris szerkezetű, kompetenciaelvű szakmastruktúra került kialakításra – mondta Modláné Görgényi Ildikó -, mely európai uniós irányelvek szerint készült, és hazánk legjobb gyakorlatait is magába foglalja. A modulszerkezethez kapcsolódóan mindenki egy modultérképen követheti, hol tart, és hova tud még fejlődni. A nők érdekeit figyelembe véve a szakképzési célok között szerepel az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, az esélyegyenlőség megteremtése, a fenntartható folyamatokra helyezett hangsúly, és a munkakör-elemzésen alapuló képesítések kidolgozása. Ehhez kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elindított Társadalmi Megújulás Operatív Program pedig kilenc új alprojekt elindítását tette lehetővé, melyek többek között a minőségbiztosítás, a mérés-értékelés, a tanárok szakmai fejlesztése és a képzési kereslet növelése révén kívánják az említett szakképzési célok elérését elősegíteni.

Fotók